Írta: pipi

Már a műfaj láttán is elhűlt a szemem, mert ritkán látni olyat, hogy egy vígjáték egyben dráma is, de gondoltam egye fene, ha így érezték jónak a készítők, miért ne. Viszont szerény véleményem szerint inkább tekinthető drámának a Családom titkai, mint vígjátéknak. Attól eltekintve, hogy egy-két helyen eldurrantanak pár cinikus és morbid poént, szerintem még nem nevezendő vígjátéknak ezen alkotás.
Bevallom a szereplők adtak némi okot a bizakodásra, így negatív előítéletek nélkül vágtam neki a  filmdráma megtekintésének. Sigourney Weaver és Jeff Daniels a kedvenc színészeim közé tartoznak, de egyikükhöz sem tudnám hozzákapcsolni a drámát, mint műfajt. Weaver asszonyság hallatán gondolom mindenkinek az Alien sorozat jut eszébe, ám a vígjátékokban is kellőképpen megállta a helyét, ilyen volt például a Galaxy Quest, vagy akár a Szellemirtók. Jeff Danielsről meg persze sokaknak a Dumb és Dumberben nyújtott feledhetetlen színészi teljesítménye jut eszünkbe. Harmadik főszereplőként feltűnik egy fiatal tehetség is, aki már bizonyított ugyan pár filmben, de a drámák világában még nem tette le névjegyét. A fiatalember neve Emile Hirsch, akit a Szüzet szüntess című vígjáték főszereplőjeként, valamint a Szabrina a tiniboszorkány filmsorozat egyik szereplőjeként tekinthettünk meg. A színészek kivesézése után térjünk rá magára a Családom titkai című alkotásra.

Sztoriját tekintve kicsit furcsán kezdődik a történet, mivel a házaspárt alakító Sandy Travis (Sigourney Weaver) és Ben Travis (Jeff Daniels) idejekorán elveszíti fiát Jacket, aki mellesleg hihetetlenül sikeres úszó és a család szeme fénye volt. Jackre öccse, Tim (Emile Hirsch) talál rá szobájában, egy golyó ütötte sebbel a fején. Timet látszólag nem viseli meg bátya halála, ám elég érthetetlen, hogy egy sikeres úszó, miért lesz csak úgy hirtelen öngyilkos. Persze a film végén mindenre fény derül, de addig elég bosszantó, hogy nem tudja az ember vajon mi, és miért is történt.

A haláleset után a családfő teljesen összetörik, mivel Jacket tekintette igazi fiának, aki mindenben sikeres és elismert volt. Másik fiát Timet csak egy kis nyomoroncnak tartja, aki semmiben sem jó és semmihez sem ért. Az anya azonban Timmel jó kapcsolatban volt és mindig megvédte bármi is történt, de ennek ellenére Tim sokszor úgy érezte nem is tartozik bele ebbe a családba. Ebből a káoszból természetesen a család teljes széthullása következik. A nagy kérdés csak az, hogy vajon sikerülhet-e a szakadék széléről visszalépni és újra eggyé kovácsolni a széthulló családot? Aki kíváncsi a válaszra, kérem szaladjon el a legközelebbi DVD kölcsönzőbe és tekintse meg a teljes történetet.


Elárulhatom, hogy nem egy szívderítő és velejéig vidám alkotással van dolgunk. Sokkal inkább nyomasztó és szomorú a film, de ugyanakkor a mai világban sok családra igaz a széthullás, valamint az összetartás és a szeretet hiánya. Talán a film célja is valami ilyesmi lehet. Egy bizonyos tanácsadásnak tekinthető, hogy aki hasonló problémával küzd, az ne dugja fejét a homokba, hanem igenis mondja ki, mit érez és mit gondol, mert talán ez lehet a megoldás kulcsa.

A főszereplők bebizonyították, hogy a drámai szerepkörben sem vallanak kudarcot és hitelesen alakították a gondterhelt családtagokat. Elég furcsa dolog egy olyan film megtekintését ajánlani, ami elszomorítja az embert, de én mégis arra buzdítok mindenkit, hogy ha adódik két óra szabadideje és nem vágyik bugyuta poénokra, hanem csak egy elgondolkodtató filmet szeretne megnézni, akkor tekintse meg a Családom titkait.        

 

Forrás: http://www.gamekapocs.hu/cooltura/183/csaladom_titkai