Rendezte: Michael Hoffman
Írták: Ethan Canin, Neil Tolkin
Zene: James Newton Howard 
Operatőr: Koltai Lajos
Műfaj: dráma
Hossz: 108 perc
Mozibemutató: 2002. november 22. (USA), 2003.április 3. (Magyarország)
Web: IMDB

Szereplők:
Kevin Kline - William Hundert
Emile Hirsch - Sedgewick Bell
Embeth Davidtz - Elizabeth
Rob Morrow -  James Ellerby
Edward Herrmann - Headmaster Woodbridge
Harris Yulin - Senator Bell
Paul Dano - Martin Blythe
Rishi Mehta - Deepak Mehta
Jesse Eisenberg - Louis Masoudi
Gabriel Millman - Robert Brewster 
Chris Morales - Eugene Field
Luca Bigini - Copeland Gray
Michael Coppola ... Russell Hall
Sean Fredricks - Mr. Harris
Katherine O'Sullivan - az apáca 

Tartalom:
William Hundert a görög-római történelem professzora egy előkelő iskolában. Elveihez hű, szenvedélyes és nagyszerű tanár, aki generációk számára nyújtott az élethez elengedhetetlen tárgyi tudást és erkölcsi tartást. Ám egy napon váratlan ellenfelet kap a sorstól egy új diák személyében, aki egy helyi politikai potentát burokban cseperedő csemetéje, és - tán épp ezért - a vérében van a lázadás. A konfliktus a szokásos, éves Julius Caesar versenyen csúcsosodik ki, amikor a három legjobb diák megmérkőzhet a babérkoszorúért, és eldől, ki lehet tagja a Császárok Klubjának. Ám ebben az évben Hundert kap olyan leckét az élettől, mely még negyed századdal később is kísérti...

Sedgewick Bell szerepében: Emile Hirsch
Az ifjú Bellt alakító színész megtalálása nem volt egyszerű feladat.
„Amikor a meghallgatásra jöttek a srácok, azt mérlegeltem, hogy a jelöltnek Kevin Kline-nal kell majd szemben állnia - mondja a rendező. - Emile Hirsch hozzá képest tapasztalatlannak számít, de intelligenciája és természetes ösztönei erősek, és tudtuk, hogy nagyon alkalmas a szerepre.”

A fiatal színész nem sok közös vonást fedez fel az általa megformált figurával.
„Nézzük csak, mindketten emberek vagyunk - viccel Emile Hirsch -; ettől eltekintve nem hiszem, hogy bármi közöm lenne hozzá. De szerintem bárki tud viszonyulni hozzá annyiban, hogy nem akar veszíteni. Senki sem akar veszíteni. A legtöbb ember így kezeli ezt a dolgot. Ő viszont úgy kezeli, hogy nem tud és nem is fog veszíteni. Számára ez azt jelenti: »Nem akarok veszíteni, tehát tanulni fogok és megteszek bizonyos dolgokat a győzelmem érdekében.« Ez már a győzelem minden áron esete.”

„Mindannyian ismerünk egy Sedgewick Bellt, aki bármit megtenne, hogy kikezdje a fennálló rendszert, és a könnyű utat járja, míg az sikeres - mondja a forgatókönyvíró. - Az a riasztó, bár korántsem meglepő ebben a történetben, hogy sokszor az ilyen fickók a világban valóban felrúgják a rendszert, magas pozíciókba kerülnek, és adott esetben nagyszerű vezetők válnak belőlük. Bell végül győz, de alig törődik azzal, hogyan győzött és a jövőben hogyan fog győzni. Csak a győzelem lényeges. Az, hogy jellemének hiányossága milyen káros hatással van a hozzá közel állókra, leginkább a saját fiára, sokkal kevésbé számít, mint a győzelem.”

Infó
A film Ethan Canin The Palace Thief című novellája alapján készült.
„Olyan történetet akartam írni, mely alapvetően a jellemre összpontosít - mondja a szerző. - Sedgewick Bell és Hundert kölcsönösen meghatározzák egymás sorsát.”
Neil Tolkin forgatókönyvírót különösen a történet visszatérő „apák és fiúk” motívuma érdekelte.
„Az apák bűne a fiaikra nehezedik - mondja. - Hundert, Bell és Blythe mögött sikeres apák állnak, olyan férfiak, akik mindig az asztalfőn ülnek. Később Bell és Blythe szintén megharcolnak a maguk fiaival.”
Michael Hoffman rendezőt a darab szokatlansága ragadta meg, és a lehetőség, hogy olyan filmet készítsen, melyben „megvan a vakmerőség, hogy a műfajt feje tetejére állítsa. A legtöbb iskolában játszódó filmben a diák és/vagy a tanár megmentik egymást. A Császárok klubja kétségbe vonja ezt a konvenciót, és épp ez az, ami olyan nyugtalanító benne. Előbb-utóbb mindannyian szembesülünk azzal a kérdéssel, hogy mit jelent az erkölcsös élet. Ez korántsem mindig teljesen egyértelmű. A másik szempont, mely miatt vonzó volt számomra a történet, hogy a sikereimet nagyrészt a tanáraimnak köszönhetem, és ezzel a filmmel most kifejezhetem nekik tiszteletemet. A szüleim ugyan nagy súlyt fektettek a jó neveltetésemre, de a tanáraim voltak azok, akik mély hatást gyakoroltak a gondolkodásomra, így végső soron az utamba kerülő lehetőségekre is.”
„Meg kell nézni az újságok szalagcímeit. A történet nagyon is aktuális manapság, amikor a vállalatvezetők botrányainak korát éljük. Mindennek köze van a jellemhez. Láthatjuk, hogy a csalások, kisebb-nagyobb hazugságok, hamisítások miként zajlanak országszerte. Láthatjuk a hatását annak is, ahogy ezek az emberek a cél szolgálatában felhasznált eszközöket próbálják ésszerűvé és elfogadhatóvá tenni.”

Kevin Kline a filmről
„A történet lenyűgöző tanulmány egy emberről, aki nem a megfelelő évszázadban él, és akinek kifinomultsága és érzékenysége annyira hadilábon áll napjaink durva valóságával. Az ő világa az idilli környezetben fekvő iskolából áll, ahol túlteng a tradíció és az akadémikus büszkeség, de mindez már teljesen halott dolog. Azt hiszem, az ő története egyben figyelmeztető is, mert amikor végül fellebben a fátyol idealisztikus látomásáról, meglátja a való élet szörnyűségét - a közönségességet, a tisztességtelenséget, kultúránk csábítását, melyet népszerű személyek vagy gondolatok közvetítenek, és azt a buzgalmat, mellyel vakon követjük őket.
Hundert élethez való viszonyában és munkája iránti lelkesedésében van valami gyakorlatiatlanság. Minden évben kap huszonöt új diákot, és úgy érzi, az a feladata, hogy a jellemüket erősítse. Ez fiatalítja meg őt, és éleszti újra benne a szenvedélyt. Aztán jön ez a fiú, akibe nagyon sokat belead, talán többet is, mint amennyire képes. Azért tesz így, mert látja benne a lehetőségeket, melyek kibontakozását az apjához fűződő nehéz viszonya hiúsít meg, s ez a viszony Hundert számára sem ismeretlen.”

Soundtrack:
1. Main Title
2. Teaching Montage
3. Hundert Remembers
4. Quiz Montage
5. Big Test
6. Hundert Quits
7. 25 Years Later
8. Elizabeth
9. Sedgewick's Father
10. Confronting Sedgewick
11. Hundert Comes Clean
12. Toast
13. Young Martin Blythe

forrás: http://www.premierpark.hu/cikk.php?cikk=1004652, www.port.hu, www.imdb.com